A miniszterelnök több ezres hallgatóság előtt kifejtette: a bevándorlási válság, terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában napról-napra nő a félelem, a polgárokban elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Megállapította: elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban.
A kormányfő szerint ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és bizonytalanság, az unióban minden gondolatot, politikai akciót és kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek Európában.
Kijelentette, maga sem tudta volna Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltnél jobban megfogalmazni, milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdésére. Trumpnak az Egyesült Államokra vonatkozó javaslatával összhangban kijelentette: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a "demokráciaexportot".
Egyben egy európai hadsereg létrehozását is szorgalmazta, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel, illetve megjegyezte, azon is dolgoznak, hogy legyen a V4-eknek közös hadserege, amely nem azonos az európai közös hadsereggel.
Orbán Viktor az őszi kvótareferendumról azt mondta: aki nem megy el, a többiekre bízza a döntést. A népszavazásnak az az értelme, hogy "bivalyerős mandátumot adjon" a magyar kormányzatnak az ősszel várható nagy uniós csatákhoz.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor beszédében leleplezte, hogy az októberi kvótareferendum valójában Magyarország Európai Unióból történő kivezetését készíti elő. A pártelnök kiemelte, a miniszterelnök "túlzott nacionalizmusa" mellett világossá kell tenni, hogy nincs magyar jövő az unión kívül, akkor sem, ha a közösség működésén van javítanivaló.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke reagálásában azt írta, Orbán Viktor is felelős Európa jelenlegi állapotáért, mert a Fidesz és az MSZP is ugyanannak a politikai elitnek a részese, amely a miniszterelnök szerint megbukott. Hozzátette: a bukás és annak bizonyítéka, az elitellenes politikai pártok erősödése Európában hamarosan Magyarországot is eléri.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt mondta, miniszterelnök szerepzavarban van: uniós vezetőként folyamatosan kritizálja az Európai Uniót, de megoldásokat nem mutatott be beszédében. A politikus szerint Orbán Viktor tévesen állítja, hogy Magyarország biztos pont egy bizonytalan világban, mert több százezren külföldre kényszerülnek, az egészségügy összeomlott, az oktatás romokban van és alacsonyak a bérek.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője reagálásában azt írta: Orbán Viktor "teljesen együgyű lett", másról sem hajlandó beszélni, mint félelemről, menekültekről, az EU állítólagos válságáról, és nem vesz tudomást arról, hogy a magyar fiatalok "százezer szám menekülnek el diktatúrája elől", történetesen Nyugat-Európába, amely Orbán Viktor szerint elvesztette jelentőségét.
A Párbeszéd Magyarország szerint Orbán Viktor beszéde egy kvótanépszavazás előtti "ócska kampánybeszéd" volt. Tordai Bence, a párt szóvivője közölte, a kormánynak abba kell hagynia az uniót támadó "hazug propagandát". Hozzátette: az unió intézményrendszere és demokratikus működése nem tökéletes, de Magyarország és az EU közös érdeke, hogy "ne kevesebb, hanem több Európa legyen".
Az Együtt közleményében álszentséggel vádolta meg a miniszterelnököt. "A jogállamot és az európai értékeket eláruló Orbán Viktor álszenten Európáért aggódik, miközben Putyin trolljaként éppen ő próbálja gyengíteni az Európai Unió világpolitikában betöltött szerepét" - írták, hozzátéve: "végérvényesen a '80-as évekbeli állampárt gyáva, az idők szavát ostobán nem értő vezetőinek szerepébe süppedt".
Kovács Zoltán kormányszóvivő az ellenzéki nyilatkozatokra reagálva azt mondta, újra és újra megnyilvánul a különbség a miniszterelnök és a baloldali ellenzék felfogása között: a baloldal és Brüsszel bevándorlókat hozna Magyarországra, míg a kormány Magyarország és az unió érdekét szem előtt tartva a biztonság helyreállítását tűzte ki célul.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök beszéde azt támasztotta alá, hogy egyike azon kevés európai politikusoknak, akinek érvényes álláspontja és programja van Európával kapcsolatban, és ezt úgy tudja megfogalmazni, hogy nem lehet félreérteni. Közölte: a miniszterelnök elutasítja a megszokásokat és trendeket, amelyek megbénítják a gondolkodást és valami álságos trendi, politikai korrektség alapján érthetetlenné teszik a problémákat és megoldásukat, amelyek mindannyiunkat feszítenek.
G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója szerint Orbán Viktor "gondolkodós" beszédével és politikájával olyan új irányvonalat keres, ami egyben tartja az uniót. Az MTI-nek azt mondta, a beszéd legfontosabb üzenete, hogy az európai politikai vezetők megbuktak, cselekvésképtelenek, nem tudják a célokat és ehhez nem tudnak eszközöket rendelni. Ezzel szemben a magyar politika tudja, hogy mit akar, milyen eszközöket akar használni, ezért biztos pontnak számít a bizonytalan világban.